Biopamut: A biopamut olyan pamutra utal, amely biotanúsítvánnyal rendelkezik, és biomódszerekkel termesztik a vetőmagválogatástól a termesztésen át a textilgyártásig.
A pamut osztályozása:
Genetikailag módosított pamut: Ezt a pamutfajtát genetikailag módosították, hogy olyan immunrendszerrel rendelkezzen, amely képes ellenállni a pamut legveszélyesebb kártevőjének, a gyapottok-bagolylepkének.
Fenntartható pamut: A fenntartható pamut továbbra is hagyományos vagy genetikailag módosított pamut, de termesztése során kevesebb műtrágyát és növényvédőszert használnak, és a vízkészletekre gyakorolt hatása is viszonylag csekély.
Biopamut: A biopamutot magvakból, földből és mezőgazdasági termékekből állítják elő biotrágyák, biológiai kártevőirtás és természetes termesztéstechnika felhasználásával. Vegyi termékek használata tilos, így biztosítva a szennyezésmentes termelési folyamatot.
A biopamut és a hagyományos pamut közötti különbségek:
Mag:
Biopamut: A világon a pamutnak csak 1%-a bio. A biopamut termesztéséhez felhasznált magoknak génmódosítástól mentesnek kell lenniük, és a nem GMO vetőmagok beszerzése egyre nehezebb az alacsony fogyasztói kereslet miatt.
Génmódosított pamut: A hagyományos pamutot általában génmódosított magvak felhasználásával termesztik. A genetikai módosítások negatív hatással lehetnek a növények toxicitására és allergén hatására, a terméshozamra és a környezetre gyakorolt hatásaik pedig ismeretlenek.
Vízfogyasztás:
Biopamut: A biopamut termesztése 91%-kal csökkentheti a vízfogyasztást. A biopamut 80%-át szárazföldön termesztik, és az olyan technikák, mint a komposztálás és a vetésforgó, növelik a talaj vízmegtartó képességét, így kevésbé függ az öntözéstől.
Génmódosított pamut: A hagyományos gazdálkodási gyakorlatok a talaj csökkent vízmegtartó képességéhez vezetnek, ami nagyobb vízigényt eredményez.
Vegyszerek:
Biopamut: A biopamutot erősen mérgező növényvédő szerek használata nélkül termesztik, így a gyapottermesztők, a munkások és a mezőgazdasági közösségek egészségesebbek. (A génmódosított gyapot és a növényvédő szerek káros hatása a gyapottermesztőkre és a munkásokra elképzelhetetlen.)
Génmódosított pamut: A világon a növényvédőszer-felhasználás 25%-a a hagyományos pamut termesztéséből származik. A monokrotofosz, az endoszulfán és a metamidofosz a három legszélesebb körben használt rovarirtó szer a hagyományos pamuttermesztésben, és ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre.
Talaj:
Biopamut: A biopamut termesztése 70%-kal csökkenti a talaj savasodását és 26%-kal a talajeróziót. Javítja a talajminőséget, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, valamint növeli az aszály- és árvízállóságot.
Génmódosított pamut: Csökkenti a talaj termékenységét, csökkenti a biológiai sokféleséget, valamint talajeróziót és talajdegradációt okoz. A mérgező műtrágyák a csapadékkal a vizekbe folynak.
Hatás:
Biopamut: A biopamut biztonságos környezetet teremt; csökkenti a globális felmelegedést, az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Javítja az ökoszisztéma sokféleségét és csökkenti a gazdálkodók pénzügyi kockázatait.
Génmódosított pamut: A műtrágyagyártás, a műtrágya lebomlása a szántóföldön és a traktorok üzemeltetése a globális felmelegedés fontos potenciális okai. Növeli a gazdálkodók és a fogyasztók egészségügyi kockázatait, és csökkenti a biológiai sokféleséget.
A biopamut termesztési folyamata:
Talaj: A biopamut termesztéséhez használt talajnak egy 3 éves bioátállási időszakon kell átesnie, amely alatt tilos a növényvédő szerek és a műtrágyák használata.
Trágya: A biopamutot szerves trágyákkal, például növényi maradványokkal és állati trágyával (például tehén- és juhtrágya) trágyázzák.
Gyomirtás: A biopamut termesztésében kézi gyomlálást vagy gépi talajművelést alkalmaznak a gyomirtásra. A gyomok befedésére földet használnak, növelve a talaj termékenységét.
Kártevőirtás: A biopamut termesztése során a kártevők természetes ellenségeit, biológiai védekezést vagy fénycsapdázást alkalmaznak. A kártevők elleni védekezéshez fizikai módszereket, például rovarcsapdákat alkalmaznak.
Betakarítás: A betakarítási időszakban a biopamutot kézzel szedik, miután a levelek természetes módon elszáradtak és lehullottak. Természetes színű szövetzsákokat használnak az üzemanyag- és olajszennyezés elkerülése érdekében.
Textilgyártás: A biopamut feldolgozása során biológiai enzimeket, keményítőt és más természetes adalékanyagokat használnak a zsírtalanításhoz és az írezéshez.
Festés: A biopamutot vagy festetlenül hagyják, vagy tiszta, természetes növényi festékeket, illetve környezetbarát, tesztelt és tanúsított festékeket használnak.
Biotextil gyártási folyamata:
Biopamut ≠ Biotextil: Egy ruhadarabot felcímkézhetnek „100% biopamut” jelöléssel, de ha nem rendelkezik GOTS tanúsítvánnyal vagy a kínai biotermékek tanúsítvánnyal és biokóddal, az anyaggyártás, a nyomtatás és festés, valamint a ruhadarabok feldolgozása továbbra is történhet hagyományos módon.
Fajtaválasztás: A gyapotfajtáknak érett biogazdálkodási rendszerekből vagy postai úton gyűjtött vadon termő természetes fajtákból kell származniuk. A genetikailag módosított gyapotfajták használata tilos.
Talajöntözési követelmények: A trágyázáshoz főként szerves trágyákat és biológiai trágyákat használnak, az öntözővíznek pedig szennyeződésmentesnek kell lennie. A műtrágyák, növényvédő szerek és egyéb, az ökológiai termelési szabványoknak megfelelően tiltott anyagok utolsó használata után három évig nem használhatók vegyi termékek. Az ökológiai átmeneti időszakot a szabványoknak való megfelelés után, engedélyezett intézmények által végzett vizsgálatok alapján ellenőrzik, ezt követően a terület biopamuttermesztő területté válhat.
Szermaradvány-vizsgálat: Biopamutföld-tanúsítvány igénylésekor jelentéseket kell benyújtani a talaj termékenységében, a szántóföldi rétegben, a szántóföld talajában és a termésmintákban található nehézfém-maradványokról, herbicidekről vagy egyéb lehetséges szennyező anyagokról, valamint az öntözővízforrások vízminőségi vizsgálati jelentéseit. Ez a folyamat összetett és kiterjedt dokumentációt igényel. A biopamutfölddé válás után háromévente el kell végezni ugyanezeket a vizsgálatokat.
Betakarítás: Betakarítás előtt helyszíni ellenőrzéseket kell végezni annak ellenőrzésére, hogy minden betakarítóeszköz tiszta és mentes-e a szennyeződésektől, például az általános pamuttól, a szennyezett biopamuttól és a túlzott pamutkeveredéstől. Izolációs zónákat kell kijelölni, és a kézi betakarítást kell előnyben részesíteni.
Gyapottisztító: A gyapottisztító üzemeket a gyapottisztító üzemek tisztaságát ellenőrizni kell a tisztítás előtt. A gyapottisztító üzemeket csak ellenőrzés után szabad elvégezni, és biztosítani kell az elkülönítést és a szennyeződés megelőzését. A feldolgozási folyamatot dokumentálni kell, és az első pamutbálát el kell különíteni.
Tárolás: A tárolásra használt raktáraknak biotermékek forgalmazására jogosító képesítéssel kell rendelkezniük. A tárolást biopamut-ellenőrnek kell ellenőriznie, és teljes körű szállítási felülvizsgálati jelentést kell készíteni.
Fonás és festés: A biopamut fonási területét el kell különíteni a többi fajtától, a termelési eszközöket pedig erre a célra kell fenntartani, és nem szabad keverni őket. A szintetikus színezékeknek OKTEX100 tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. A növényi színezékek tiszta, természetes növényi színezékeket használnak a környezetbarát festés érdekében.
Szövés: A szövési területet el kell választani a többi területtől, és a kikészítési folyamat során használt segédanyagoknak meg kell felelniük az OKTEX100 szabványnak.
Ezek a lépések a biopamut termesztésének és a biotextíliák előállításának részét képezik.
Közzététel ideje: 2024. április 28.