Az organikus pamut bevezetése

Biopamut: Az organikus pamut olyan pamutot jelent, amely ökológiai tanúsítvánnyal rendelkezik, és ökológiai módszerekkel termesztik a vetőmag kiválasztásától a termesztésen át a textilgyártásig.

A pamut osztályozása:

Genetikailag módosított gyapot: Ezt a gyapotfajtát genetikailag módosították, hogy olyan immunrendszerrel rendelkezzen, amely ellenáll a gyapot legveszélyesebb kártevőjének, a gyapotbagolygónak.

Fenntartható gyapot: A fenntartható gyapot továbbra is hagyományos vagy génmódosított pamut, de ennek a gyapotnak a termesztése során csökken a műtrágyák és növényvédő szerek használata, és a vízkészletekre gyakorolt ​​hatása is viszonylag csekély.

Bio gyapot: Az organikus gyapotot magvakból, földterületből és mezőgazdasági termékekből állítják elő szerves trágyák, biológiai kártevőirtás és természetes termesztéskezelés felhasználásával. Vegyi termékek használata nem megengedett, biztosítva a szennyezésmentes gyártási folyamatot.

A biopamut és a hagyományos pamut közötti különbségek:

Mag:

Organikus pamut: A világon a pamutnak csak 1%-a bio. A biogyapot termesztésére használt vetőmagoknak géntechnológiával nem módosítottaknak kell lenniük, és a nem GMO-s vetőmagok beszerzése az alacsony fogyasztói kereslet miatt egyre nehezebbé válik.

Genetikailag módosított gyapot: A hagyományos gyapotot általában géntechnológiával módosított magvak felhasználásával termesztik. A genetikai módosítások negatív hatást gyakorolhatnak a növények toxicitására és allergénességére, és ismeretlen hatással lehetnek a terméshozamra és a környezetre.

Vízfogyasztás:

Biopamut: A biopamut termesztése 91%-kal csökkentheti a vízfogyasztást. Az organikus gyapot 80%-át szárazon termesztik, és az olyan technikák, mint a komposztálás és a vetésforgó növelik a talaj vízvisszatartását, így kevésbé függ az öntözéstől.

Genetikailag módosított gyapot: A hagyományos gazdálkodási gyakorlatok csökkentik a talaj vízvisszatartását, ami magasabb vízigényt eredményez.

Vegyszerek:

Bio gyapot: A bio gyapotot erősen mérgező peszticidek használata nélkül termesztik, így a gyapottermesztők, munkások és mezőgazdasági közösségek egészségesebbek. (A géntechnológiával módosított gyapot és a peszticidek káros hatásai a gyapottermelőkre és -munkásokra elképzelhetetlenek)

Genetikailag módosított pamut: a világon a növényvédőszer-felhasználás 25%-a a hagyományos pamutra összpontosul. A monokrotofosz, az endoszulfán és a metamidofosz a három legszélesebb körben használt rovarirtó szer a hagyományos gyapottermelésben, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik az emberi egészségre.

Talaj:

Biopamut: A biopamut termesztése 70%-kal csökkenti a talaj savasodását és 26%-kal a talajeróziót. Javítja a talaj minőségét, alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátása, és javítja a szárazság- és árvízállóságot.

Genetikailag módosított gyapot: Csökkenti a talaj termékenységét, csökkenti a biológiai sokféleséget, valamint talajeróziót és -degradációt okoz. A mérgező műtrágyák a csapadékkal együtt a vizekbe kerülnek.

Hatás:

Organikus pamut: Az organikus pamut biztonságos környezetet jelent; csökkenti a globális felmelegedést, az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Javítja az ökoszisztémák sokféleségét és csökkenti a gazdálkodók pénzügyi kockázatait.

Géntechnológiával módosított pamut: A műtrágyagyártás, a szántóföldi műtrágyabomlás és a traktorműveletek a globális felmelegedés fontos lehetséges okai. Növeli a gazdálkodók és a fogyasztók egészségügyi kockázatait, és csökkenti a biológiai sokféleséget.

A biopamut termesztési folyamata:

Talaj: A biopamut termesztésére használt talajnak 3 éves szerves átállási időszakon kell átesnie, amely alatt a növényvédő szerek és műtrágyák használata tilos.

Műtrágyák: A szerves gyapotot szerves trágyákkal trágyázzák meg, például növényi maradványokkal és állati trágyával (például tehén- és juhtrágyával).

Gyomirtás: Kézi gyomirtást vagy gépi talajművelést alkalmaznak a gyomirtásra biopamut termesztésben. A talajt a gyomok elfedésére használják, növelve a talaj termékenységét.

Kártevőirtás: A biopamut a kártevők természetes ellenségeit, biológiai védekezést vagy a kártevők könnyű befogását használja. A kártevők elleni védekezésre fizikai módszereket, például rovarcsapdákat használnak.

Betakarítás: A betakarítási időszakban az organikus gyapotot kézzel szedik le, miután a levelek természetesen elszáradtak és lehullottak. Természetes színű szövettasakokat használnak az üzemanyag és olaj okozta szennyezés elkerülésére.

Textilgyártás: A biopamut feldolgozása során biológiai enzimeket, keményítőt és egyéb természetes adalékanyagokat használnak zsírtalanításra és méretezésre.

Festés: A biopamutot vagy festetlenül hagyják, vagy tiszta, természetes növényi színezékeket vagy környezetbarát színezékeket használnak, amelyeket teszteltek és tanúsítottak.
Biotextil gyártási folyamata:

Organikus pamut ≠ Organikus textil: Egy ruhadarabon fel lehet tüntetni a "100% biopamut" címkét, de ha nem rendelkezik a GOTS tanúsítvánnyal vagy a China Organic Products tanúsítvánnyal és az ökológiai kóddal, akkor a szövetgyártás, a nyomtatás és festés, valamint a ruhafeldolgozás továbbra is hagyományos módon történjen.

Fajtaválasztás: A pamutfajtáknak érett ökológiai gazdálkodási rendszerekből vagy vadon termő természetes fajtákból kell származniuk, amelyeket postai úton gyűjtenek be. A géntechnológiával módosított pamutfajták használata tilos.

Talajöntözési követelmények: A műtrágyázáshoz elsősorban szerves és biológiai műtrágyákat használnak, az öntözővíznek szennyeződésmentesnek kell lennie. A műtrágyák, peszticidek és egyéb tiltott anyagok ökológiai termelési szabványok szerinti utolsó felhasználása után három évig semmilyen vegyszer nem használható. Az ökológiai átmeneti időszakot a szabványok teljesítése után, felhatalmazott intézmények általi teszteléssel igazolják, majd biopamutfölddé válhat.

Szermaradványvizsgálat: Biopamut szántóföldi tanúsítás kérelmezésekor a nehézfém-maradványokról, gyomirtó szerekről vagy egyéb lehetséges szennyeződésekről szóló jelentések a talaj termőképességében, a szántórétegben, az ekefenék talajában és a terménymintákban, valamint az öntözővízforrások vízminőségi vizsgálati jegyzőkönyvei, be kell nyújtani. Ez a folyamat összetett és kiterjedt dokumentációt igényel. Miután biopamutfölddé vált, háromévente ugyanazokat a vizsgálatokat kell elvégezni.

Betakarítás: A betakarítás előtt helyszíni ellenőrzéseket kell végezni annak ellenőrzésére, hogy minden betakarítógép tiszta-e, és mentes-e olyan szennyeződésektől, mint az általános pamut, a szennyezett szerves gyapot és a pamut túlzott keverése. Izolációs zónákat kell kijelölni, és a kézi betakarítást részesítjük előnyben.
Gyapottisztítás: A gyapottisztító üzemeket a tisztítás előtt ellenőrizni kell a tisztaság szempontjából. A gyapottisztítást csak ellenőrzés után szabad elvégezni, el kell különíteni és meg kell akadályozni a szennyeződést. Jegyezze fel a feldolgozási folyamatot, és az első pamutbálát el kell különíteni.

Tárolás: A tárolásra szolgáló raktáraknak ökológiai termékforgalmazási képesítést kell szerezniük. A tárolást biopamut-felügyelőnek kell ellenőriznie, és teljes szállítási felülvizsgálati jelentést kell készítenie.

Fonás és festés: A biopamut fonási területét el kell különíteni a többi fajtától, és a termelési eszközöket külön kell használni, és nem szabad keverni. A szintetikus festékeknek át kell esniük az OKTEX100 tanúsítványon. A növényi festékek tiszta, természetes növényi festékeket használnak a környezetbarát festéshez.

Szövés: A szövési területet el kell különíteni a többi területtől, és a befejező folyamatban használt feldolgozási segédanyagoknak meg kell felelniük az OKTEX100 szabványnak.

Ezek a szerves pamut termesztésének és a biotextilek előállításának lépései.